Mire jó az arculati kézikönyv?

Írta: Tóth Zoltán|Publikálva: 2019. december 13.

Csak, hogy hamar megkapd a választ a kérdésre, egy rövid összefoglalóval kezdem: az arculati kézikönyv egy útmutató, melyben a márka személyiségére és vizuális megjelenésére vonatkozó szabályokat találjuk. Amikor egy vállalkozás vagy szervezet mondani kíván valamit a világ felé, akkor ezeket a szabályokat alkalmazva teremt következetes megjelenést és kommunikációt.
Elsőre megtörténhet, hogy nem látod a kézikönyv hasznát. Jogos, hisz nem te tervezed meg a következő kampányod grafikai anyagait, erre van külön szakembered, aki teljesen tisztában van a márkád grafikai világával. Ám, a jól bevált rutint könnyedén felválthatja a káosz, ahogy ezt a következő történet is szemlélteti.

Nagy lépéselőnyben vagy azokhoz a versenytársakhoz képest, akik nem rendelkeznek céges arculattal. Ha szükség van egy új plakátra, vagy a weboldaladon új kampányt szeretnél meghirdetni, akkor csak egyszerűen megbízod az illetékest, hogy tervezze meg a szükséges anyagokat, amiket már használhatsz is. Minden felület – melyen a márkád megjelenik – harmóniában van egymással. Egységes a kommunikáció, a színvilág és a hangulat. Ez teljesen természetes, hiszen már hosszú ideje ugyanazt a személyt bízod meg a grafikai feladatokkal, aki pontosan tudja, hogy mit hogyan kell megtervezni, hogy az anyagok márka-hűek maradjanak. Viszont, azzal számolnod kell, hogy így felesleges kockázatot vállalsz.

Ez egy olyan része a vállalkozásodnak, melyet nem tartasz kézben, pedig nem jelentene különösebb befektetést részedről. A rutinszerűen, mindig beváló grafikusoddal bármikor megszakadhat a kapcsolat millió okból kifolyólag. Előfordulhat, hogy váratlan események miatt pont ő fog véget vetni az együttműködéseteknek, vagy egy sajnálatos nézeteltérés következtében nem akarjátok tovább folytatni a közös munkát. Akárhogy is, a te nyakadba zúdul ezzel egy csomó teendő. Először is egy új embert kell találnod. Egyet az ezer jelentkezőből. Egyet, akinek elégedett vagy a munkájával, és akivel – nem utolsó sorban – jó együtt dolgozni (egy kis segítség a témában). Aztán el kell küldened neki az eddig készült grafikai anyagokat, amikből meg kell állapítsa, hogy milyen elemekből és szabályokból állt össze eddig az arculatod. Egy egyszerű arculat esetén (értem ez alatt, hogy kevés a szabály és ami van az is teljesen egyértelmű) ez nem kellene gondot jelentsen. Vegyünk példának egy első ránézésre szintén egyszerű arculatot, ami az avatatlan szemek számára korántsem egyértelmű szabályok sokaságából van összerakva: az OTP Csoport arculatát (pontosabban az előző arculatát, ugyanis 2019. augusztusában megújult). Mint látható az alábbi részletben, náluk is megtalálhatóak az alapszabályok. Részletesen be van mutatva a logó felhasználására vonatkozó korlátok, a színkódok, ikoncsalád, stb.

Viszont, náluk pl. az is meg van határozva, hogy egy molinón a logó pontosan hol helyezkedhet el. Aztán a logó méretéből következnek a margók, sávok, és szövegek méretei és arányai. Ez tipikusan egy olyan szabályrendszer, amit nem lehet “csak úgy” kiszúrni.

Persze, mondhatod, hogy “ők nagyok, és nekik igenis kell egy ilyen komplex arculat”, de ezek azok a részletek, amik igazán megkülönböztetnek egy arculatot a többitől. Ezek azok a részletek, melyeket nem lehet csak úgy leutánozni, ha nem ismered őket. Ilyen alaposan kidolgozott arculatoknál csak hosszas kísérletezések árán lehet elérni, hogy az új elemek tényleg harmóniában legyenek a korábbiakkal. Ez nem felkészületlenséget jelent. Vannak szabályok, melyek nem észlelhetőek a beavatatlan szemek számára.

Egész jól jön egy ilyen praktikus, alapos, jól átgondolt leírás az összes arculatra vonatkozó szabállyal, amikor új grafikussal kell elkezdj együttműködni. Na de, inkább nézzük meg, hogy általában milyen szabályok is vannak egy arculati kézikönyvben:

• márkatörténet
• kommunikációs szabályok
• célközönség leírása
• logó felhasználása
• színek
• betűtípusok
• elrendezési szabályok különböző felületekre vonatkoztatva
• kiegészítő grafikai elemek
• ismétlődő minták/hátterek
• fotográfia stílusának meghatározása
• arculati elemek (pl. névjegykártya, levélpapír, boríték, stb.)
• weboldal elemek
• az adott márka által sűrűn használt felületek (power point prezentáció, plakát sablon, Facebook poszt sablon, stb.)

A kézikönyv hossza nincs megkötve, terjedhet akár 4 oldalastól 140 oldalasig is. Ez attól függ, hogy milyen részletességgel vannak meghatározva a szabályok. Minél részletgazdagabb egy arculati kézikönyv, annál biztosabb, hogy a különböző felületek szorosan kapcsolódni fognak egymáshoz. Szóval jobb minél mélyebbre ásni. Jah, és még valami: az hogy kézikönyvről beszélünk, nem azt jelenti, hogy ki is kell nyomtatni. Teljesen elegendő, ha csak .pdf-ben tárolod el magadnak. Persze ez ne tartson vissza a nyomtatástól, ha látod értelmét.

Egy olyan helyzetben, ahol rendelkezésedre áll az arculati kézikönyv sokkal gördülékenyebben haladhat a munka. Egyfelől, neked csak annyi a feladatod, hogy a projekt leírása mellett átküldöd az új grafikusodnak az arculati kézikönyvet, másfelől, neki csak alkalmaznia kell a leírtakat. Ezzel az eszközzel a kezében egyből képben lesz. Azonnal látni fogja, hogy a márkád milyen módon kommunikál a külvilággal. Ilyen egyszerű!

Minél több felületen használod az arculatot, minél több ember találkozik vele, annál többet fog érni. Vigyázz a következetességre, ne kockáztass! Főleg, ha már ismeri is a célközönséged. Ha még arculattervezés előtt állsz, akkor mindenképpen rendelj hozzá arculati kézikönyvet is, a későbbiekben könnyedén megtérülhet ez a nem túl nagy befektetés. Ha már van arculatod és elmulasztottad ezt a lépést, akkor se csüggedj. Pótold, amilyen gyorsan csak tudod.

Tetszett ez a cikk? Ha nem szeretnél lemaradni a legfrissebb blogbejegyzéseinkről, akkor iratkozz fel hírlevelünkre!

További blogbejegyzéseink